Ételmérgezést bármilyen, az élelmiszerbiztonsági előírásokat nem megfelelően betartva készített vagy tárolt, illetve kezelt élelmiszertől, készételtől kaphatunk. Különösen a nyers vagy félig feldolgozott élelmiszereket tartalmazó készételek, például a különféle saláták okoznak olykor sajnos igen súlyos emésztőrendszeri tüneteket. A nem elégségesen hőkezelt és/vagy tárolt húsneműk, tojásos ételek illetve tojás fogyasztása is előkelő helyet foglal el az ételmérgezés kiváltó okai között.

Bár az ételmérgezéses tünetek hátterében leggyakrabban a hús és a tojás áll, sajnos, szinte bármilyen, fertőzött élelmiszertől kaphatunk ételmérgezést – ugyanis az élelmiszer fertőződése annak típusától függően az előállítás szinte bármelyik szakaszában bekövetkezhet – a betakarítástól kezdve egészen a tárolásig.

Számos baktérium, vírus és parazita lehet felelős a különféle, ételmérgezéses tünetekért, és épp a kórokozók nagy változatossága miatt az ételmérgezés tünetei, illetve a szimptómák kombinációi is nagy változatosságot mutatnak.

Legfőképp tehát a a nyers, illetve készételek előállítása során jelentkező élelmiszerbiztonsági hiányosságok felelősek az olykor súlyos tünetekért, de az sem ritka, hogy a tárolás vagy a forgalmazás során jutnak a fertőző ágensek az ételbe. A koszos munkaeszközök, a koszos kéz, a piszkos tárolóedények mind-mind kiváló táptalajai lehetnek a kórokozóknak.

Veszélyes is lehet

Az ételmérgezés tüneteinek erőssége, a fertőzés súlyosságának foka az immunrendszer felkészültségétől függ. Míg egy erős szervezet „ szinte észre sem veszi” a kórokozót, addig más embereknél ugyanaz a fertőző ágens nagy mértékben veszélyeztetheti az egészséget. Általánosságban elmondható, hogy az ételmérgezés súlyosságának megítélése függ az életkortól és az általános egészségi állapottól. S hogy kiket veszélyeztet leginkább az ételmérgezés?

Időskorúakat

A szervezet elöregedésével az immunrendszer is gyengül, így már nem képes ugyanolyan hatékonysággal védekezni a kórokozók ellen, mint az egészségesebb, aktív, fiatalabb életévek idején.

Kismamákat

A terhességben fokozódó anyagcsere miatt a korokozók terjedése is gyorsul a szervezetben, emiatt a tünetek is gyorsabban és erősebben lépnek fel. Bár ritkábban, de a magzat is érintett lehet – kismamáknak ételmérgezés-gyanú esetén épp ezért mindenképp ajánlatos orvoshoz fordulni.

Csecsemőket és a kisgyermekeket

Ebben az életszakaszban az immunrendszer fejletlensége miatt betegség fellépésekor minden esetben – így ételmérgezés gyanúja esetén is – orvoshoz kell fordulni!

Krónikus betegséggel élőket

Számos krónikus betegségben gyengült az immunrendszer működése, emiatt lassult és/vagy elégtelen az immunreakció, és egy normális esetben enyhe lefolyású betegség is komoly kihívást jelenthet a szervezetnek. Épp ezért krónikus betegséggel élőknek is tanácsos ételmérgezés gyanúja esetén sürgősen orvosi segítséget kérni.

Mitől kaphatunk ételmérgezést?

Az ételmérgezés (lehetséges) tünetei:

• hányinger,
• hányás,
• súlyos hasmenés,
• hasi fájdalom,
• gyomorgörcs,
• étvágytalanság,
• elesettség,
• láz.

Amikor tanácsos orvoshoz fordulni…

• több mint két napon keresztül fennálló, gyakori hányás esetén,
• vérhányás esetén,
• egy napon át tartó folyamatos folyadékvesztés (hányás és/vagy hasmenés) esetén,
• tartós, legalább három napon keresztül fennálló hasmenés esetén,
• amennyiben a székletben vér tűnik fel,
• súlyos, erős gyomorgörcsök illetve hasi görcsök esetén,
• amennyiben az ételmérgezésnek akár enyhe tüneteit tapasztaljuk nagy melegben,
• a kiszáradás – nagyfokú, állandó szomjúság, szájszárazság, csökkent vizeletürítés, súlyos elesettség, szédülés vagy ájulás – tüneteinek fennállása esetén.