Figyelmeztető jelek I.

2014.04.25. - Írta: dr. Karácsony István, onkológus

Figyelmeztető jelek I.

Az összehasonlító statisztikák szerint úgy a férfi, mint a női daganatos halálozásban világviszonylatban az elsők között vagyunk. Az egyre hatékonyabb gyógyítási lehe­tő­ségek mellett az előrelépés e terüle­ten a hatékony megelőzési tevé­keny­ségtől várható. Az elsődleges rákmegelőzés azt jelenti, hogy az emberi szervezettől távol kell tartani minden rákkeltő, vagy felté­te­lez­hetően rákkeltő vegyületet. Igyekezzünk szervezetünkbe olyan anyagokat bevinni, amelyek valamiféle védőhatást jelentenek a rákos megbetegedésekkel szemben.

Ezen anyagok között szerepelnek az ún. antioxidánsok (A-, C-, E-vitamin, bétakarotin, néhány nyomelem, pl. a szelén). A másodlagos rákmegelőzést a különféle rákszűrő vizsgálatok jelentik. Ismeretes a méhnyakrák szűrés (hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatával kiegészítve), vagy a mammográfia (az emlő röntgenfénykép felvétele), vagy a béldaganatok kiszűrésére irányuló székletvizsgálatok, amikor különféle kémiai módszerekkel – egyébként nem látható – vérnyomokat keresnek a székletben.

Lényeg, hogy az adott daganatos betegséget nagyon korai állapotban, adott esetben már a rákot megelőző helyzetben lehessen megállapítani. A gyógykezelés lehetősége nagyrészt a korai kórmegállapítás függvénye. A rákszűréseket sem anyagi, sem más szempontok miatt nem célszerű az egész lakosságra eleve kiterjeszteni, hanem csak azokra a rétegekre ahol az adott betegség előfordulásának lehetősége jelentős. Néhány esetben ez a kör meglehetősen széles, így pld. méhnyakrák szűrést javasolunk életkortól függetlenül a rendszeres szexuális életet élő nőknek, vagy emlőszűrést a 40-45 év felettieknek. Összeállításunkban szerepelnek azok az ún. veszélyeztető tényezők, amelyek fennállásakor bizonyos daganatféleségek bekövetkeztére fokozottan kell számítani. Sajnos, a rákos betegségeknek olyan jele nincs, amely biztosan korai formában hívná fel a figyelmet e megbetegedések megjelenésére. A gyanújelek nem jelentenek feltétlenül rákos betegséget, sőt az esetek nagy részében hátterükben egyszerű, könnyen gyógyítható elváltozások állnak (pl. gyulladások), csupán azt jelentik, s ezt nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy haladéktalanul szükséges a szakorvosi vizsgálat.

Összefoglalásunk nem törekedett, és nem is törekedhetett teljességre, de reméljük elősegítette a tájékoztatást, és így a daganatellenes küzdelemét is.  

A tü­dő (hör­gő) da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • mas­­szív le­ve­gő­szen­­nye­ző­dés,
  • erős do­hány­zás (na­pi 15-20 szál ci­ga­ret­ta, de a pas­­szív do­hány­zás is),
  • ve­gyi anya­gok­kal (az­beszt, ar­zén, króm, nik­kel-ve­gyü­le­tek) zárt he­lyen rend­sze­re­sen vég­zett mun­ka,
  • 60 éves kor fe­lett le­zaj­ló tü­dő­gyul­la­dás,
  • ko­ráb­ban le­zaj­lott tü­dő­be­teg­sé­gek (pl. tbc).

Gya­nú­je­lek:

  • tar­tós kö­hö­gés,
  • vér­kö­pés,
  • bi­zony­ta­lan mell­ka­si fáj­dal­mak,
  • láz, hő­emel­ke­dés,
  • in­ger­kö­hö­gé­sek (szá­raz, a to­rok­ban ka­pa­ró ér­zés­sel já­ró kö­hö­gés).

 Bél-, vég­bél da­ga­na­tok

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • örök­le­tes té­nye­zők (pl. a csa­lád­ban több sze­mély­nél elő­for­du­ló poli­pu­sok),
  • rend­szer­te­len és ros­tok­ban sze­gény ét­ke­zés.

Gya­nú­je­lek:

  • vér a szék­let­ben,
  • emész­té­si za­va­rok (has­me­nés és szék­re­ke­dés vál­ta­ko­zá­sa, szé­ke­lé­si ne­héz­sé­gek, bi­zony­ta­lan ha­si fáj­dal­mak, puf­fa­dás, je­len­tős fo­gyás).

 A száj­üreg da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • erős do­hány­zás,
  • tö­mény sze­szes­ital­ok rend­sze­res fo­gyasz­tá­sa,
  • el­ha­nya­golt, rossz fo­ga­zat,
  • a szájhigiéne hi­á­nya,
  • for­ró éte­lek, ita­lok, va­la­mint túl­fűsze­re­zett éte­lek fo­gyasz­tá­sa.

Gya­nú­je­lek:

  • csí­pő, ége­tő, vagy ide­gen­test ér­zés a száj­üreg­ben,
  • cso­mók az áll alatt, vagy a nya­kon,
  • „seb” a nyel­ven, vagy a száj­ban.

 A gé­ge da­ga­na­tai

Ve­szé­lyez­te­tő té­nye­zők:

  • erős do­hány­zás,
  • tö­mény ita­lok fo­gyasz­tá­sa,
  • por és kü­lön­bö­ző ve­gyi anya­gok tar­tós be­lég­zé­se,
  • ko­ráb­ban „gé­ge-po­lip” mi­att ke­zelt be­te­gek.

Gya­nú­je­lek:

  • tar­tós re­kedt­ség,
  • sut­to­gó­vá vá­ló be­széd,
  • beszélési nehézségek,
  • tapintható csomók a nyakon.