A kutatók az Y-neuropeptid nevű fehérje mennyiségét módosították a kísérlet során, amely az étvágyhoz kapcsolódik. Ez a módosítás nemcsak az állatok kalóriabevitelét és tömegét érintette, hanem zsírszöveteik összetételét is jelentősen megváltoztatta: a „rossz” fehér zsír jelentős része „jó” barna zsírrá alakult.

Barna zsírban elsősorban a csecsemők szervezete bővelkedik: ennek segítségével – bármilyen ellentmondásosan is hangzik – a test kalóriákat éget el, és a kicsik hőháztartásában is kulcsszerepet játszik. Ugyanakkor nemcsak a kisgyerekek testében vannak jelen ilyen zsírszövetek, hanem a felnőttekében is, igaz, jelentősen alacsonyabb mértékben: ahogy öregszünk, úgy veszi át helyüket a fehér zsír, amelynek többek között a derekunk körül húzódó úgynevezett „úszógumit” is köszönhetjük. A felnőttek szervezetében a nyaki tájékon a legmagasabb a barna zsírsejtek aránya, és a normál vércukorszinttel rendelkező, nem elhízott emberek testében több található belőlük, mint az elhízottakéban.

Aligha kell magyarázni, milyen nehéz a súlyfelesleget ledolgozni, a tudósok szerint azonban az új felfedezés ezt is jelentősen megkönnyítheti majd a jövőben. A kutatók úgy vélik: ha a szóban forgó protein módosításával arra ösztönzik a szervezetet, hogy fehér helyett inkább barna zsírt termeljen, az nemcsak a súlyfelesleg elleni harcban jelenthet áttörést, hanem az ahhoz kapcsolódó egyéb betegségekkel, így például a diabétesszel szemben is.

A patkányok eleve kevesebbet ettek a csökkentett Y-neuropeptid termelés mellett, de testsúlyuk ilyen körülmények között még úgy sem növekedett, hogy közben kiemelten magas zsírtartalmú étrenden tartották őket. A tudóscsoport még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben az emberek bőre alá barna zsírsejteket juttatnának, az segíthetne a fehér zsír elégetésében és a hatékonyabb súlycsökkentésben. Ez még ugyanakkor a távoli jövő, addig további vizsgálatokkal kell igazolni, hogy a módszer valóban hatékony – emberek esetében is.