A légszennyezés összefüggésbe hozható a nők fokozott emlőrákkockázatával

2023.10.18. - Írta: Veress Pálma

A légszennyezés összefüggésbe hozható a nők fokozott emlőrákkockázatával

A finom részecskékből álló levegőszennyezéssel terhelt területeken élő és dolgozó nők nagyobb valószínűséggel lesznek emlőrákosak, mint a kevésbé szennyezett területeken élő és dolgozó nők. Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) 2023-as madridi kongresszusán mutatják be az első olyan tanulmány eredményeit, amely figyelembe veszi a lakossági és a munkahelyi légszennyezettségnek a mellrák kockázatára gyakorolt hatását.

„Adataink statisztikailag szignifikáns összefüggést mutattak ki a finom részecskés légszennyezésnek való hosszú távú otthoni és munkahelyi kitettség és a mellrák kockázata között. Ez ellentétben áll a korábbi kutatásokkal, amelyek csak a nők lakóhelyének finom részecskéknek való kitettségét vizsgálták, és kis vagy semmilyen hatást nem mutattak ki a mellrák kockázatára."

Béatrice Fervers professzor, Léon Bérard Rákközpont, Franciaország

A tanulmányban 2419 mellrákos nő otthoni és munkahelyi szennyezésnek való kitettségét hasonlították össze 2984 mellrákmentes nő szennyezésének kitettségével az 1990-2011 közötti időszakban.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mellrák kockázata 28%-kal nőtt, ha a finom részecskék (PM2,5) légszennyezettségének kitettség 10 µg/m3 -rel nőtt. Ez nagyjából megfelel az európai vidéki és városi területeken jellemzően megfigyelhető PM2,5 részecskekoncentráció-különbségnek. Fervers és munkatársai most azt tervezik, hogy megvizsgálják az ingázás közbeni szennyezésnek való kitettség hatásait, hogy teljes képet kapjanak a mellrák kockázatára gyakorolt hatásokról.

Charles Swanton professzor (Francis Crick Institute, London, Egyesült Királyság), akinek a 2022-es ESMO-kongresszuson bemutatott kutatása szerint a PM2,5 részecskék nemdohányzókban tüdőrákot válthatnak ki, hangsúlyozta az új eredmények fontosságát az emlőrákkal kapcsolatban.

„Ezek a nagyon apró részecskék mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és bekerülhetnek a véráramba, ahonnan felszívódnak a mell és más szövetekbe. Már van bizonyíték arra, hogy a légszennyező anyagok megváltoztathatják a mell felépítését. Fontos lesz megvizsgálni, hogy a szennyező anyagok lehetővé teszik-e, hogy az emlőszövetben a már meglévő mutációkkal rendelkező sejtek terjeszkedjenek, és esetleg gyulladásos folyamatok révén elősegítsék a tumorok kialakulását, hasonlóan a tüdőrákos nemdohányzóknál végzett megfigyeléseinkhez” - mondta.

„Nagyon aggasztó, hogy a levegőben lévő apró szennyező részecskék, sőt, a hasonló méretű mikroműanyag-részecskék is bekerülnek a környezetbe, miközben még nem ismerjük a rák kialakulását elősegítő potenciáljukat. Sürgősen laboratóriumi vizsgálatokat kell indítani, hogy megvizsgáljuk ezeknek a kis légszennyező részecskéknek a hatását az emlődaganatok latenciájára, fokozatára, agresszivitására és progressziójára” - tette hozzá.

„Ma már erős epidemiológiai és biológiai bizonyítékok vannak a PM2,5 részecskéknek való kitettség és a rák közötti kapcsolatra, és jó klinikai és gazdasági okok szólnak a szennyezés csökkentése mellett a rákos megbetegedések megelőzése érdekében” - mondta Jean-Yves Blay professzor, az ESMO közpolitikai igazgatója.

Az Európai Bizottság 2022 októberében tett javaslatát követően, amely szerint 2030-ra a PM2,5 részecskékre vonatkozó határértéket a jelenlegi 25 µg/m3-ről 10 µg/m3-re kell csökkenteni, az ESMO a PM2,5 határérték további csökkentését sürgette 5 µg/m3-re, összhangban az Egészségügyi Világszervezet levegőminőségi iránymutatásával. „A levegőben lévő PM2,5 részecskéknek a WHO által ajánlott szintre való csökkentése kritikus fontosságú, mivel összefüggésbe hozhatóak számos daganattípussal, köztük az emlőrákkal” - tette hozzá Blay. „Felelősséggel tartozunk azért, hogy ezt a változást szorgalmazzuk, nemcsak az európai emberek számára, hanem világszerte, ahol nagy eltérések vannak a szennyezettségi viszonyok között”. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága 2023 júniusában valóban elfogadta az alacsonyabb határértéket.

Nemrégiben, 2023 szeptemberében az Európai Parlament plenáris ülésen elfogadta az EU környezeti levegőminőségi irányelveinek folyamatban lévő felülvizsgálatáról szóló jelentését, amely tükrözi az ESMO ajánlásait, miszerint a finom részecskék (PM2,5) éves határértékét 5 µg/m³-ben kell megállapítani. Ez az elfogadás megnyitja az intézményközi tárgyalásokat a társjogalkotók - az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az EU Tanácsa - között az irányelv végleges szövegének elfogadásáról.

„Azzal, hogy kéréseinket szilárd tudományos bizonyítékokkal támasztjuk alá, új dimenziót kínálunk az egészségügyi közpolitikának.A munka még nem ért véget, és a változás nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, de a helyes irányba haladunk” - zárta mondandóját az ESMO közpolitikai igazgatója.

Source: European Society for Medical Oncology

Image by wirestock on Freepik


Szakértőink

Solymosi Dóra Solymosi Dóra dietetikus
dr. Sánta Zsuzsa dr. Sánta Zsuzsa gyógyszerész
dr. Kósa Zsolt dr. Kósa Zsolt szülész- nőgyógyász
dr. Fekete Ferenc dr. Fekete Ferenc andrológus
dr. Sáry Gyula dr. Sáry Gyula belgyógyász
dr. Süli Ágota dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta, gyermekterapeuta
Bujdosó Mara Bujdosó Mara pszichológus
dr. Sahin Péter dr. Sahin Péter gasztroenterológus
Somogyi Andrea Somogyi Andrea pszichiáter
dr. Felkai Péter dr. Felkai Péter utazásorvos
dr. Nagy Andrea dr. Nagy Andrea gyermekorvos
dr. Apor Péter dr. Apor Péter belgyógyász, sportorvos
dr. Bálint Géza dr. Bálint Géza reumatológus
dr. Pataki Gergely dr. Pataki Gergely plasztikai sebész
dr. Káposzta Zoltán dr. Káposzta Zoltán neurológus



Bezár